- A róka fanyalogva áhítozott a gazdag tőkén illatozó szőlő után. Nézte, szagolgatta, de csak messziről. A róka sokkal alacsonyabb állat, minthogy elérje a Tőkét.
- A róka nyálát csorgatva állt és csak állt a szőlőtőke előtt, a falu szélén álló gazdaság szőlőjében. Üveges tekintettel bámulta és a nyála csak csorgott. Hamarosan jött a vadász, és lelőtte mivel veszett volt. Máskülönben nem merészkedett volna az ember közvetlen közelébe fényes nappal.
- A róka állt a csábító fürtök alatt roskadozó tőke előtt. Egyenként, pontosabban szemenként vizsgálgatta a fürtöket. Megolvasta szemeket egytől egyig. Vörös volt, ravasz volt, és érdeklődött a Tőke iránt. Kommunista volt.
- A róka bár nem érhette el a magasan himbálódzó fürtöket, csak nézte,nézte de érdekes módon nem támadt étvágya tőle. Nemhiába:ragadozó volt.
- A róka már-már ráugrott az előre kiszemelt szőlőfürtre. Abban a minutumban rácsapott a fürtre a seregély. A róka sem hagyta veszni a finom falatot, ezért nem kis veszekedés tört ki. A róka ekkor értette meg az osztályharc lényegét.
- A róka végre megkaparintotta az áhított szőlőt. Leszemezgette és tömni kezdte magába. Az első harapás után eltorzult képpel köpte ki az egészet. Savanyú volt. De tényleg.
- A róka lecsapott a szőlőre. Mohón falta a szemeket egymás után. Aztán rosszul lett, összeesett és elpusztult. A szőlő jó magyar szokás szerint agyon volt permetezve.
- A róka felmászott a tőkére, és falni kezdte a szemeket. A szőlő ezt rossz néven vette, és elkezdte enni a rókát. Azon az őszön a fél falu megveszett, a vörös szőrrel teli, rókaízű bortól.
- A róka sóvárogva tekintett az elérhetetlen fürtökre. Ugrált, kapaszkodott, de soha el nem érhette. Így a róka éhen maradt, a szőlő meg rajtarohadt a tőkén, mivel olyan helyen volt kénytelen fejlődni, ahol annyira nem volt ember, hogy egy róka órákat tudott szórakozni a szürettel...
- A róka tanácstalanul állt a magasban csüngő fürtök előtt. Gondolkodott, hogyan szerezhetné meg e pompás étket. Amennyire lusta volt,annyira volt féktelen is. Tehát nem mászott, hanem kivágta az egész tőkét baltával. Már második éve, hogy körtét sem evett.
- A róka parázsló tekintettel bámulta a szőlőfürtöt. Igéző pillantásai nem hozták meg a kellő hatást. A szőlőnek sokkal több szeme volt, amivel a rókára visszanézett, és azt szuggerálta belé, hogy menjen végre dolgára. A róka nem érte el a fürtöket, így odébbállt. A szőlő úgy gondolta, hogy ő győzött.
- A róka csak kereste a szőlőt, de nem találta. Persze, hogy nem talált szőlőt télen.
"Gyermekkoromtól fogva nem Olyan vagyok, mint más. Szemem Nem úgy lát, nem közös kutak Habja bennem az indulat. Nem közös forrásból ered Bánatom. Gyújtva szívemet Más fokra izzik örömöm. S ha szeretek: azt is külön." Edgar Allan Poe
2010. február 6., szombat
A róka és a szőlő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
A 7-es és 12-es a legjobb :D
VálaszTörlésBerserker