2010. november 9., kedd

Gyuri bácsi emlékére

Szégyellem, de a családnevét sem tudom.
Lehet, hogy tudtam, de most az Istennek sem jut az eszembe. A kedves, meleg, barátságos szeme annál inkább előttem van.
Pár napja vele álmodtam, pedig mostanság igen ritkán álmodok.

Tudtam, hogy beteg, de azt, hogy már 11 éve járt dialízisre, azt csak ma tudtam meg.

Csodáltam tűrő lelkéért, hiszen ennél kisebb, és/vagy rövidebb ideig tartó, kevesebb fájdalommal járó betegséget is, nehezebben viseltem mint ő. Soha nem mutatta tanújelét, hogy mivel küzd. Mindig csak mosolygott.

Vannak emberek, akinek olyan az arcszerkezete, hogy ha komoly, vagy szomorú dolgokról van szó, akkor is hamiskás mosoly bújik meg a szájuk sarkában. Gyuri bácsinak is ilyen hamiskás mosoly bujkált, ráncos ajka körül.

Rosszat álmodtam vele. Megkérdeztem magamban, mi lesz ha Gyuri bácsi egyszer nem lesz közöttünk.

A fene egyen meg engem!!! A rossz álmaim mindig valóra válnak. Ez az álom, ma éjjel vált valóra.

Főhőse, a kis törékeny, megviselt EMBER már csak álom.

Csak remélni tudom, hogy korának ellenére - hetven esztendős volt - elkerülték azok a katasztrófák, amelyek ebben, pontosabban a megelőző évszázadban, rémálomként jelentkeztek. Sokaknál.

Jó lenne bizton tudni, hogy álomszerű volt az élete, talán így könnyebb lenne elviselnem, hogy örökre álomba szenderült.

Gyuri bácsi! Önzők vagyunk, TÉGED siratunk, de magunkat féltjük. rettegünk attól, ami veled történt. Igazságtalannak tartjuk, pedig kevés igazságosabb dolog van az életben. Az életben?????

Nagyon sokat fogunk még találkozni öntudatlan, és éber álmunkban is. Nekem elég ha becsukom a szemem, és előttem Vagy.

Milyen pimasz is vagyok, hiszen hogyan is merlek tegezni. Míg éltél csak magázni mertelek. És most, hogy többé nem szoríthatom meg, meleg baráti jobbodat, máris társadnak érzem magam.

Nem TE tettél azzá, hanem a szüleim, vagy a teremtőm, ha van olyan - magam sem tudom - de beléptem a klubba melynek TE már örökös, én várományos tagjai vagyunk, születésünk pillanatától.

Most lefekszem aludni, és megpróbálok álmodni. Álmodni, hogy minden csak álom volt, álmodni arról, hogy hamarosan felkelek, és ami VELED történt az csak egy rossz álom volt.

És ha nem ébrednék fel, már észre sem fogom venni a különbséget. 

NÁ.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése