2011. június 27., hétfő

A bölcsesség forrása - a lányom

A következő sorokat egy délutáni írásvetélkedő során vetette papírra nyomdakész állapotba a 11 éves lányom. Van hová fejlődnöm.

"Érdekesek az új dolgok. Néha félelmet keltenek, felizgatnak. Ez a legjobb bennük. Kipróbálni, megnézni, használni. Nem az a lényeg, hogy szép -e vagy sem, jó – e vagy sem. Az a lényeg, hogy újak, ismeretlenek. De sokszor csalódunk bennük: nem ilyennek képzeltük, becsapott!

Csalódunk bennük: jobb, mint gondoltam, de ez ilyenkor jó érzés, meglepetés.
Ezt jól tudjuk mindannyian. Bárhogy csap be minket az ismeretlen, bárhogy gondoltuk előtte, eltölt bennünket egy furcsa érzés: a rádöbbenés, a felfedezés, a megismerés. 

Ha csalódunk rádöbbennünk, hogy nem szabad (mindig) elégedetlennek lennünk. Ha előbbinek az ellentéte, akkor mindenben megleljük azt, amitől boldogok leszünk.

Aki elégedetlen, azt sosem éri öröm az életben, mindig mindennél jobbat akar. 

Aki keresi a boldogságot a legapróbb ajándéktól is a legvidámabb, legboldogabb ember lesz a világon, sosem lesz boldogtalan. Én mindenkinek azt ajánlom keresse az élet apró örömeit, az élet ajándékait, legyen mindig boldog. És ha felfedezünk valami új dolgot, egy ismeretlen fogalmat, a lehető legjobban törekedjünk arra, hogy ez a legnagyobb boldogsággal töltse el lelkünket. "

Ámen

NÁ.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése