2013. július 25., csütörtök

Spricc

Tegnap anyámat beterítette egy locsolókocsi.

Egy zebra előtt állt, mellette néhány fruska. A locsolókocsi nem volt üzemben, de mikor a zebra közelébe ért, teljes erőből kezdte magából ontani a vizet. A ruhája egy merő víz lett, a haja elázott és a fülébe is jutott az áldásból. Nincs cukorból, nem olvad el, több is veszett Mohácsnál.

Valószínűen a mellette álló három tinilánynak szánta a jópofa sofőr az áldást.

2013 júliusában pisszegés, sziszegés, füttyögés, dudálás helyett azzal igyekszik felhívni a figyelmet magára egy ilyen szellemi nyomorék, hogy lelocsolja a kiszemelt nőstényt. Ez az összes ismerkedési trükkje. Hogy miben bízott nem derül ki, hacsak nem abban, hogy az eredetiségtől elolvadt hölgyemény felírja a rendszámát és ennek segítségével kinyomozza, hogy ki lehet az a jópofa legény, aki abban az időben vezethette a kocsit.
Azt hiszem ennél nincs lejjebb.

Illetve mégis. Ha szurkos, aszfaltozó, vagy betonkeverő, esetleg benzinszállító tartálykocsival jött volna.

NÁ.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése